Hogyan változtak vásárlói szokásaink a koronavírus hatására?

A koronavírus az egész világon drasztikusan megváltoztatta a fogyasztói viselkedést. Kérdés, hogy mi lesz, ha vége a pandémiás időszaknak? Erre a kérdésre próbál választ adni a McKinsey Global Institute tanulmánya.

A járvány első hulláma, teljesen megváltoztatta a vásárlói szokásokat. A fogyasztók rá voltak kényszerítve, hogy alkalmazkodjanak az új környezethez, átalakult a vállalati kultúra, sokan vesztették el a munkájukat és még többen kerültek home office-ba.

Változások / A lezárások alatt a fogyasztás 11-26%-kal csökkent. Sötét kékkel a termékek, világos kékkel pedig a szolgáltatások forgalmának csökkenését láthatjuk.

Fogyasztási szempontból a társadalom két részre szakadt, akik megtartották munkájukat általában vagyon gyarapodásról számoltak be, hiszen a lezárások miatt csökkentek a napi kiadásaik. Ezzel szemben, akik elvesztették megélhetésüket, azaz vállalkozásukat vagy állásukat eladósodtak.

A kutatás öt országban vizsgálta különböző csoportok viselkedését, fogyasztási szokásainak változását. A lakosságot 9 kategóriába osztották (vagyoni helyzetük, valamint életkoruk alapján) ezen rétegek pandémiát követő várható viselkedését tanulmányozták azt, hogy milyen gyorsan térhetnek vissza korábbi vásárlási szokásaikhoz. 

Okkal lehetünk optimisták, ha a járvány utáni időszakot nézzük, minden jel szerint a korábbi válságokkal ellentétben meglepően gyorsan visszarendeződik a fogyasztás a korábbi szintre, azonban a veszélyhelyzet és a lezárások jelentősen megváltoztatták szokásainkat. 

A már korábban említett 9 csoport fogyasztásának változását vizsgálta ezen esetben a tanulmány, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

Előrejelzés / Az ábrán jól látszik, hogy az alacsonyabb jövedelműek fogyasztása lassabban áll helyre, míg a nagyobb vagyonnal rendelkezők kiadásai az átlagosnál hamarabb térnek vissza a régi kerékvágásba.

A közép és felső osztály fogyasztása még idén, de legkésőbb jövőre, eléri a 2019-es szintet, ugyanakkor az alacsony jövedelmű csoportok fogyasztása elképzelhető, hogy a következő években sem haladja meg krízis előtti szintet. 

A tanulmány készítői, Európában egy lassabb, míg az Egyesült Államokban egy gyorsabb helyreállásra számítanak, ugyanis az amerikai elit jóval nagyobb mértékben tudta növelni vagyonát az elmúlt egy évben, mint az francia, vagy német felsőbb osztályok.

Emellett meghatározták azt a három tényezőt, amely a fogyasztás visszatérésének az idejét befolyásolhatja: a felső osztály fogyasztása, mely inkább akarat, mint lehetőség kérdése, az alsó osztály vagyoni stabilitása, tehát mennyire adósodtak el a lezárások során, illetve, hogy mennyi megtakarítása maradt a lakosságnak, és ebből mennyit költ fogyasztásra.

Forrás: www.mckinsey.com
"